I.fejezet
2.rész:
-Az írja:A Sweet Amoris Gimnázium drámaklubja felhívása.A 10. osztály figyelmét felhívjuk,hogy iskolánkban először ők kapnak lehetőséget arra,hogy a klub segítségével egy féléves projeckt tagjai,ami során karácsony előtt egy színdarabot adnak elő az akkora esedékes vásáron.Szeretnénk ha minél többen jelentkeznének,és csatlakoznának a klubhoz!A próbák pontos idejéről az osztályfőnökötök fog majd tájékoztatni benneteket.-Olvasta fel Roxi hangosan.
-Mit olvastok?-Vetődött oda Kim.
-Kim,te hol voltál,nem láttalak órán.-Kérdeztem tőle.
-Valami gubanc volt a papírokkal,elkeveredett vagy valami hasonló,nem tudom ,nem igazán figyeltem.Na,de mi volt ez a tájékoztatás?
-Az iskola egy előadást tervezett,amit az osztályunk fog majd előadni a drámaklub segítségével.Én biztos jelentkezni fogok,tavaly is jártam,szerintem nagyon jó.-Jelentettem ki.-Roxi?Te jelentkezel?
-Hmm...nem tudom,nem vonz annyira a színjátszás.De még meggondolom.
-Holnapig van időtök.-Mondta Rosa.
-Hogy hogy holnapig?-Néztem rá kérdően.
-Holnap klub nap lesz,vagyis a suliban az össze klub és vezetői bent lesznek,mi meg megnézhetjük az összeset,és be is iratkozhatunk.Nathaniel sz óra előtt mondta,hogy már nyomtatják a jelentkezési lapokat.
-Aha.Roxi,eljössz velem a szekrényemhez,ott felejtettem azt a könyvet,amit Kölcsönkértem Iristől.
-Persze.-Mosolyogva bólintott.
Átvágodtunk megint a tömegen a folyosó végére,ahol a szekrényeink voltak.Persze az enyémbe hatalmas kupleráj volt,a könyvet is alig találtam,mire észbe kaptam Roxi már nem volt ott.Elkezdtem keresni,először az udvar felé indultam.Mondhatni mehetnék lottózni is,egyből megtaláltam épp Kennel beszélt.Min a ketten zavarodottnak tűntek.Én a fal mögül figyeltem tovább a dolgokat.Kíváncsi vagyok,Roxi felismeri-e.Majd két percre rá meguntam az egészet,és a szó szoros értelmében közéjük ugrottam.
-Sziasztok!Ó,Szia Kentin,akkor ezek szerint idén megint osztálytársak leszünk.
-Sziasztok,és igen,mondhatjuk így is.-Az arca kissé elvörösödött.
-Várjunk csak akkor ezek szerint te......-Mutatott Roxi a fiúra.
-Látom ezek szerint nem ismerted meg Kentint.-Mutattam rá.
-Ha nem mondod,nem veszem észre,nahát Ken...
-KenTIN,légyszíves,jobban szeretem,ha így hívnak.Te meg Roxi vagy,nem?
-De igen.
-És te meg......-Mutatott felém.
-Nem emlékszel?-Majd megemeltem a szemöldököm,.mint ahogyan azt nyáron,mikor a plázában összefutottunk.
-De,megvan,Cintia!
-Cinty,majdnem.
-Ja,igen,veled futottam össze,mikor hazajöttem.
-Pontosan,velem a kockacukoragyúval!
-Ömm....ja igen,azt,ő,csak viccnek szántam.
-Hát akkor nem jött össze!
-De ugye nem haragszol?-A hangján hallatszott némi bocsánatkérés.
-Nem,nem vagyok olyan.Már majdnem el is felejtettem.
-Akkor megnyugodtam.Na,én most megyek,még van egy kis dolgom a beiratkozással,még találkozunk lányok!-Majd elindult a DÖK-os terem irányába.
Mi is csengőszó keretében visszaindultunk a terembe.
-Nem változott sokat.-Vélekedett Roxi.
-Nem,viszont eléggé bunkó lett.
-Vagy csak veled ilyen.
-Lehet,végülis nem hiába mondta rám a kockacukorsat.
...
A maradék két óra fogat húzóan lassan telt el.Közben megkaptuk a szakkörökbe való jelentkezési lapot.Hazafelé Roxival azt futottuk át.
-Hmm....a drámaklub azt biztos,hogy arra jelentkezek,szerinted melyik jó még?
-Hát,nem is tudom.Diákönkormányzat,nem,Kertészklub,nem,szerintem idén csak kosárra fogok beiratkozni.
-Hát,nekem is kéne valami sportszakkörre járni,ha nem lesz holnap más,akkor kosár egyértelműen.
-Úgyis meggyőzlek majd,hogy oda gyere.
-Az biztos.-Nevettem fel.-Amúgy nem láttam ma Castielt suliban,nem tudod,miért nem jött?
-A-a-Rázta meg Roxi a fejét.-Pedig tegnap még beszéltem vele.
-Majd holnap úgyis kideríted igaz?-Mondtam közbe kicsit megböktem a vállát.
-Pontosan.Hé,nem ülünk ide be?-Mutatott a kedvenc kávézónk irányába.
-Hát,de,csak...-Közben magam elé rántottam a táskámat és a pénztárcámat kerestem benne.Általában mindig nálam van egy kis apró,ilyen esetekre,vagy ha keresztanyum megint nem tudott elmenni,akkor elindulok hamarabb iskolába,és menet közben a kedvenc pékségesnél választok valamit.De most valami miatt elfelejtettem.-...ó,ilyen nincs,ilyenkor nincs nálam egy cent se!
-Akkor most eljött az ideje annak,hogy visszaadjam a tengerpartos esetet.
-Milyen tengerpartos?
-Hát amikor kishíján lefejelted a követ.
-Ja,tényleg.-Kaptam észbe.
Beültünk a kávézóba,Roxi egy jégkását kért magának,de én most nagyon hidegnek találtam volna,ezért maradtam a gyümölcslénél.
-Kíváncsi vagyok,milyen most Arminnak kint.-Kezdtem el a beszélgetést.-Azt mondta,hogy állítólag új kolesztársai lesznek.
-Azóta beszéltél vele?
-Nem,ezt még azelőtt mondta,hogy elindult volna.Azért este megpróbálok vele beszélni,ha tudok.
-Majd számolj be róla másnap.
-Alap.
Megittuk az italokat,Roxi pedig fizetett.
Alig vártam,hogy hazaérjek,miután befordultam az utcánkba,elköszöntem Roxitól,és hazasiettem.Benyitottam,keresztanyu sehol,nem is csodálkoztam.Felrohantam a szobába,ledobtam a táskámat és a telefonomhoz siettem.Legnagyobb csalódásomra nem jött üzenet.Úgyhogy inkább kimentem a házunk előtti parkba egy kicsit sétálni.Nem vittem magammal a telefonomat,úgy gondoltam nincsen nagyon értelme.Levettem az egyenruhát,és magamra kaptam egy pulcsit és egy farmert.Majd lassan átballagtam a parkba.
-Hmm...nem tudom,nem vonz annyira a színjátszás.De még meggondolom.
-Holnapig van időtök.-Mondta Rosa.
-Hogy hogy holnapig?-Néztem rá kérdően.
-Holnap klub nap lesz,vagyis a suliban az össze klub és vezetői bent lesznek,mi meg megnézhetjük az összeset,és be is iratkozhatunk.Nathaniel sz óra előtt mondta,hogy már nyomtatják a jelentkezési lapokat.
-Aha.Roxi,eljössz velem a szekrényemhez,ott felejtettem azt a könyvet,amit Kölcsönkértem Iristől.
-Persze.-Mosolyogva bólintott.
Átvágodtunk megint a tömegen a folyosó végére,ahol a szekrényeink voltak.Persze az enyémbe hatalmas kupleráj volt,a könyvet is alig találtam,mire észbe kaptam Roxi már nem volt ott.Elkezdtem keresni,először az udvar felé indultam.Mondhatni mehetnék lottózni is,egyből megtaláltam épp Kennel beszélt.Min a ketten zavarodottnak tűntek.Én a fal mögül figyeltem tovább a dolgokat.Kíváncsi vagyok,Roxi felismeri-e.Majd két percre rá meguntam az egészet,és a szó szoros értelmében közéjük ugrottam.
-Sziasztok!Ó,Szia Kentin,akkor ezek szerint idén megint osztálytársak leszünk.
-Sziasztok,és igen,mondhatjuk így is.-Az arca kissé elvörösödött.
-Várjunk csak akkor ezek szerint te......-Mutatott Roxi a fiúra.
-Látom ezek szerint nem ismerted meg Kentint.-Mutattam rá.
-Ha nem mondod,nem veszem észre,nahát Ken...
-KenTIN,légyszíves,jobban szeretem,ha így hívnak.Te meg Roxi vagy,nem?
-De igen.
-És te meg......-Mutatott felém.
-Nem emlékszel?-Majd megemeltem a szemöldököm,.mint ahogyan azt nyáron,mikor a plázában összefutottunk.
-De,megvan,Cintia!
-Cinty,majdnem.
-Ja,igen,veled futottam össze,mikor hazajöttem.-Pontosan,velem a kockacukoragyúval!
-Ömm....ja igen,azt,ő,csak viccnek szántam.
-Hát akkor nem jött össze!
-De ugye nem haragszol?-A hangján hallatszott némi bocsánatkérés.
-Nem,nem vagyok olyan.Már majdnem el is felejtettem.
-Akkor megnyugodtam.Na,én most megyek,még van egy kis dolgom a beiratkozással,még találkozunk lányok!-Majd elindult a DÖK-os terem irányába.
Mi is csengőszó keretében visszaindultunk a terembe.
-Nem változott sokat.-Vélekedett Roxi.
-Nem,viszont eléggé bunkó lett.
-Vagy csak veled ilyen.
-Lehet,végülis nem hiába mondta rám a kockacukorsat.
...
A maradék két óra fogat húzóan lassan telt el.Közben megkaptuk a szakkörökbe való jelentkezési lapot.Hazafelé Roxival azt futottuk át.
-Hmm....a drámaklub azt biztos,hogy arra jelentkezek,szerinted melyik jó még?
-Hát,nem is tudom.Diákönkormányzat,nem,Kertészklub,nem,szerintem idén csak kosárra fogok beiratkozni.
-Hát,nekem is kéne valami sportszakkörre járni,ha nem lesz holnap más,akkor kosár egyértelműen.
-Úgyis meggyőzlek majd,hogy oda gyere.
-Az biztos.-Nevettem fel.-Amúgy nem láttam ma Castielt suliban,nem tudod,miért nem jött?
-A-a-Rázta meg Roxi a fejét.-Pedig tegnap még beszéltem vele.
-Majd holnap úgyis kideríted igaz?-Mondtam közbe kicsit megböktem a vállát.
-Pontosan.Hé,nem ülünk ide be?-Mutatott a kedvenc kávézónk irányába.
-Hát,de,csak...-Közben magam elé rántottam a táskámat és a pénztárcámat kerestem benne.Általában mindig nálam van egy kis apró,ilyen esetekre,vagy ha keresztanyum megint nem tudott elmenni,akkor elindulok hamarabb iskolába,és menet közben a kedvenc pékségesnél választok valamit.De most valami miatt elfelejtettem.-...ó,ilyen nincs,ilyenkor nincs nálam egy cent se!
-Akkor most eljött az ideje annak,hogy visszaadjam a tengerpartos esetet.
-Milyen tengerpartos?
-Hát amikor kishíján lefejelted a követ.
-Ja,tényleg.-Kaptam észbe.
Beültünk a kávézóba,Roxi egy jégkását kért magának,de én most nagyon hidegnek találtam volna,ezért maradtam a gyümölcslénél.
-Kíváncsi vagyok,milyen most Arminnak kint.-Kezdtem el a beszélgetést.-Azt mondta,hogy állítólag új kolesztársai lesznek.
-Azóta beszéltél vele?
-Nem,ezt még azelőtt mondta,hogy elindult volna.Azért este megpróbálok vele beszélni,ha tudok.
-Majd számolj be róla másnap.
-Alap.
Megittuk az italokat,Roxi pedig fizetett.
Alig vártam,hogy hazaérjek,miután befordultam az utcánkba,elköszöntem Roxitól,és hazasiettem.Benyitottam,keresztanyu sehol,nem is csodálkoztam.Felrohantam a szobába,ledobtam a táskámat és a telefonomhoz siettem.Legnagyobb csalódásomra nem jött üzenet.Úgyhogy inkább kimentem a házunk előtti parkba egy kicsit sétálni.Nem vittem magammal a telefonomat,úgy gondoltam nincsen nagyon értelme.Levettem az egyenruhát,és magamra kaptam egy pulcsit és egy farmert.Majd lassan átballagtam a parkba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése