I.Fejezet-1.rész:

I.Fejezet:Vissza a régi kerékvágásba

1.rész:

 Ki gondolta volna,hogy még csak most kezdődött el a szeptember,de már reggel olyan hideg van,mint ha csak tél lenne.Hiába;vége van ennek a nyárnak is.

Egy nyárnak,amit legszívesebben elfelejtenék,de mégiscsak életem talán legszebb nyara.Mintha csak tegnap kezdődött volna el.Mikor a plázában majd egy év után ismét megjelent Armin.Mennyire is örültem neki,annak viszont már cseppet sem,amit,vagy jobban mondva akit a háta mögött rejtegetett.Laetit.Alapból nem vagyok az,aki hamar megutál bárkit is,de belőlem sikerült ezt is kihoznia.Csak meg ne dicsérjem.Úgy bő két hétig élősködött itt,és rontotta el a napjaimat,aztán végül is elment,de egy örök életre belevéste magát a feketelistámba.
 Ez után jött csak a java,a nyár többi része csupa élmény volt,leszámítva a strandos kutyahajszát,ami után lábadozhattam.Nem is kicsit.
De azért a legszebbek mégis azok a pillanatok voltak,amiket Arminnal töltöttem.Főleg,mikor állandóan megvicceltem.Szegény,néha nem tudta,hogy arjta nevetek annyira.
Szinte semmi sem zavarhatta volna meg ezt a mély gondolkodásomat,mint egy ismerős hang,aki nem más volt,mint Roxi.Hátrafordultam,mire ő pont ideért hozzám.
-Ó,pedig meg szerettelek volna ijeszteni.
-Hát,ha ordibálsz,és úgy futsz,mint a veszedelem,akkor nem fog sikerülni.
-Ó,erre gondolhattam volna.Na,lényegtelen.Amúgy hallottad a hírt.Új osztálytársunk lesz.
-Tessék?-Néztem rá kérkedően.-És,ki az?
-Hát...-sóhajtott egy nagyot.-Ken.
-Hogy mi?-Emeltem meg a hangomat-Máris?
-Hogy érted hogy máris?
-Nem tudtad?Katonai iskolában van,de én azt halottam,hogy még egy éve van ott és csak utána jön vissza.Vagyis jövőre.Igaz találkoztam vele a nyáron,meg is kérdezhettem volna.
-Nekem ilyet nem is meséltek.-Hallatszott a szavain a csodálkozás.-És,hogy néz ki?Úgy hallottam,hogy nagyon megváltozott.
-Hát,elég sokat változott külsőre.Például már nincsen szemüvege,és terepszínű nadrágot visel.De engem nem igazán érdekel,hogy visszajön,mit mondjak eléggé bunkó velem.
-Tényleg?
-Aha,azt mondta,hogy olyan vak vagyok mint egy kockacukor.Már bánom,hogy nem szóltam vissza neki...
 Tovább beszélgetve éppen időben beértünk az osztályterembe.Ismerős hangok és arcok töltötték be a termet.Volt,akik beszélgettek,járkáltak és volt aki még papírmunkával bajlódott.Roxi körbenézett a terembe,majd előrerohant és helyett foglalt az egyik utolsó padban.Odarohantam,lepakoltam a táskámat,majd helyett foglaltam mellette.
-Na és mesélj.-Fordul oda Roxi kíváncsi tekintettel.
-Mit?
-Hát,mi volt tegnap.
-Ja,hogy tegnap,ja azt elmesélem.-Igaz nem nagyon szeretnék róla éppen beszélni,de Roxinak azért elmeséltem.
Éppen bele akartam kezdeni a mondandómba,mikor Rosalya jött oda,és a szavaival szó szerint letámadott.
-Cinty,te mit csináltál egész nyáron?
-Hát..én,sok mindent,gondolom nem szeretnétek,hogy belekezdjek.
-Inkább azt meséld mi volt tegnap.-Sürgetett Roxi.
-Miért mi volt?-Kérdezte Rosa
-Lányok,elmondhatom végre?!-Avatkoztam bele.
-Hát,azt várom vagy két perce.
Felhúztam a szemöldököm,és Roxira néztem.Már megtanulta,mit jelent nálam ez a nézés.
-Na,szóval,tegnap ugye összefutottunk,én éppen hazafelé tartottam,Ő meg éppen az utolsó dolgokat szedte össze az induláshoz.Akkor nagy nehezen észrevett,akkor mondtam neki,hogy addig hazakísérem,és hogy utána megkérdeztem,hogy nincsen-e kedve egy kicsit sétálni.Na arra is két órányi könyörgés után belement.Akkor majdnem két órát elbeszélgettünk.Akkor ismét megígérte,hogy amint tud,jelentkezik,csak még nem tudja,hogy hogyan.Mondta,hogy megpróbálja a laptopját elvinni,és úgy tudunk talán beszélni,de azért még gondolkodik.Majd elbúcsúztam tőle.De legalább most nem fogja ugyanazt csinálni,mint tavaly ilyenkor.

Ennyire komoly lennék benne?

-És a lényeget kihagytátok?-Kérdezték szint egyszerre.
-Mit?
-Csók.-Súgta oda Rosa.
-Ja,az volt ne aggódjatok.Bár tudnám,miért érdekel ez titeket ennyire.
-Csak érdekel.-Mondta Roxi egy széles mosoly keretében.
Gyorsan eltelt az idő,és észre sem vettük,hogy bejött a Tanár úr,és az igazgatónő.Általában ha ő is bent van,akkor az nem jelent semmi jót,bár most még év eleje van.Még mielőtt csönd lett magamra kaptam a szemüvegem,Roxinak persze ez furcsa volt,egyből kérdezősködni kezdet.
-Cinty,te mióta vagy szemüveges?
-Május óta.-súgtam oda neki.
-Hát,ez a fazon nem áll a legjobban,túl komolynak tűnsz benne.
-Szerintem meg egyáltalán nem,mellesleg,ez csak olvasáshoz kell.
Roxi megvonta a vállát.Közben csönd lett a teremben,az igazgatónő elővett pár papírt,és elkezdte a mondandóját.
-Kedves osztály!Szeretettel üdvözlök mindenkit.Azért vagyok itt,mert van egy pár változtatás ebben az évben.Többek között az egyenruhával kapcsolatban:Ettől az évtől kezdve csak rendezvényeken lesz kötelező a használatuk.Illetve változnak a Biológia teremre érvényes szabályok is,ezek a terem bejáratánál lesznek láthatóak.A továbbiakat már Mr. Farazie tanár úr fogja ismertetni.-Majd komótosan távozott a teremből.
Az óra további részében beszélgettünk,ismertetett a Tanár úr velünk még néhány újdonságot.Majd csöngetés előtt még kiosztott nekünk egy színes röpcédulát is.Szünetben azt kezdtük el olvasni...